Uhh, hol is kezdjem, nem volt egyszerű hetem..Hétfőn apuka elutazott, majd ma érkezik, és ma persze anyuka 24-ezik, szval egyedül leszek a kölykökkel apuka érkezéséig..
Anyuka a szokásos volt a héten, néhány empatikus kirohanásától eltekintve, amikor megsímogatta a vállam, amin én is meglepődtem teljes mértékben. A kisebbik gyerek haverja(i) mindennapi vendégek, komolyan, ennek csak örülök, mert én ülhetek a szobában és a kutya se szól hozzám..
Tegnap beköszöntött a tél, egész nap szakadt a hó, de most valahogy nem örültem ennek, mert kint lenni és kutyákat sétáltatni ítéletidőben nem egy leányálom..Tegnap megcsináltam az ebédet a kisebbik gyereknek, aki nem evett semmit, anyuka hazajött, kérdezte, hogy mi ez? Mondom a kisebbik ebédje. Odahívta a kisebbiket, aki közölte, hogy azért nem evett mert én nem melegítettem meg neki. Délután fél kettőtől 20 percenként megkérdeztem, hogy nem akar e enni, de válaszra se méltatott, és ezt közöltem anyukával, aki közölte, hogy amikor a gyerek éhes, azonnal enni kell adni és a kisebbikkel közölte, hogy szóljon ha hideg a kaja..Szval le lettem cseszerintve, ismét..ezt sajnos nem lehet megszokni, hogy az ember bármit és bárhogyan csinál, az rossz. Ehhez nem lehet sokáig jópofát vágni.Anyuka totál kiakasztó elég gyakran..Megértem mért is lépett le az első au pair..
Abban bízom, hogy Furi holnap előbb végez, mert be tudok hozzá menni, bár a jegypénzeket anyuka még MINDIG NEM fizette ki..3 heti jegypénzzel lóg, ami elég sok, akárhogy is nézem..46 euró a mai nappal bezárólag, és ebbe nem számoltam bele az oda-vissza utamat mikor hazamentem. Ugyanis azt NEM fizeti ki. Cuki, nem? A héten már 2szer küldött el vásárolni, tegnap is a szakadó hóesésben, utak nem voltak eltakarítva, az autók összecsapták a ruhám és a teherautó nem tudta eldönteni, hogy a járdán vagy az úton menjen, úgyhogy majdnem el is ütött, és úgy besokalltam, hogy felhívtam a barátomat, hogy MOST volt elég. Még jó, hogy ő nyugodt természetű, és közölte, hogy amikor úgy érzem, menjek haza..Sebaj, 3 hét múlva megteszem. Aztán meglátjuk, mit hoz a 2013-as év!!
A jó az, hogy vasárnap megyünk Salzburgba karácsonyi vásárra, és alig várom..reggel 6:45kor már el is húzok innen, és egész nap nem fogom őket látni, szuper :) Aztán már csak 15 hétköznapi munkanapot és 4 napi hétvégét kell eltölteni velük, azt már fél lábbal is, de kibírom :)
Kellems Hétvégét :)
2012. november 30., péntek
2012. november 26., hétfő
Megkezdődött november utolsó hete
A hétvégém egyszerűen fantasztikus volt :) Szombat kivételével..Szombaton reggel 6:50-kor mire másra ébredtem volna, mint arra, hogy a cuki kis bigli az ajtóm előtt sír!! Szóval 7 órakkor már sétáltunk is kint (ennyit az alvásról)..délután anyukáék meccsre mentek, persze elfelejtettek szólni, hogy leléptek, de örültem, mert este 7-ig üres volt a lakás, bár kaja az nem volt, de ez itt megszokott dolog, ilyeneken nem akadok már fenn. Mikor megérkeztek, segítettem neki vacsit főzni, gondoltam rendi leszek, meg amúgy is éhes voltam.
Vasárnap reggel 6:40-kor keltett fel a kutya, hihetetlen komolyan mondom, de tegnap annyira vidám voltam, hogy nem érdekelt. 9-kor már az s-szen ültem és Furi felé tartottam. A Marin vettünk sört és el is indítottuk a napot :) És végre Vivi is megérkezett, aminek roppant örülök, szóval Vivi, gyere máskor is, de mi is megyünk majd hozzád, nem szabadulsz meg tőlünk :) Bár Vivi nem ivott velünk, de átbulizott hétvége után én is ezt tettem volna :P 5-en voltunk, a két Vivi, Furi, Tami és én. Annyit röhögtem, hogy azt el sem tudom mondani, az ilyen és ehhez hasonló pillanatokért megéri itt lenni :) Kár, hogy a karácsonyi vásár ma nyit és tegnap nem volt nyitva, mert a forraltbor (is) jól esett volna.
Tegnap 18:40-re vissza is értem, és anyukát nem tudom mi lelte, de elkezdett velem beszélgetni, meg hogy vártak a vacsival (vacsi még kész se volt, sőt el se kezdett főzni), de mondtam, hogy kösz, egy órája ettem majd jó éjt kívánva levonultam a szobámba.
A ma reggelem a szokásos volt, bár meglepődtem, hogy a nagyobbik yerek széles mosollyal az arcán kívánt jó reggeltet, és a kisebbk gyerek is örülte nekem, sőt, tegnap mondta, hogy az uszodába látott egy lányt, aki ugyanúgy nézett ki, mint én. Sőőt, a kisgyerek 1kor felhívott, hogy ne izguljak, a barátjánál van és azonnal indul is haza, és megérkezve még a kabátját is a helyére tette, nem nekem kellett elpakolni utána, ez nagy szó, ilyen még nem volt. Lehet kezdenek megkedvelni? Vagy anyuka szólt nekik, hogy ismét legyenek az elkövtkező pár hétben kedvesek, hogy visszamenjek karácsony után? Sose lehet náluk tudni..
Nah, megyek is, nem akarom, hogy árulkodjanak, hogy a szobába vagyok megint, nem velük fent!!
Kellemes hetet :D
Vasárnap reggel 6:40-kor keltett fel a kutya, hihetetlen komolyan mondom, de tegnap annyira vidám voltam, hogy nem érdekelt. 9-kor már az s-szen ültem és Furi felé tartottam. A Marin vettünk sört és el is indítottuk a napot :) És végre Vivi is megérkezett, aminek roppant örülök, szóval Vivi, gyere máskor is, de mi is megyünk majd hozzád, nem szabadulsz meg tőlünk :) Bár Vivi nem ivott velünk, de átbulizott hétvége után én is ezt tettem volna :P 5-en voltunk, a két Vivi, Furi, Tami és én. Annyit röhögtem, hogy azt el sem tudom mondani, az ilyen és ehhez hasonló pillanatokért megéri itt lenni :) Kár, hogy a karácsonyi vásár ma nyit és tegnap nem volt nyitva, mert a forraltbor (is) jól esett volna.
Tegnap 18:40-re vissza is értem, és anyukát nem tudom mi lelte, de elkezdett velem beszélgetni, meg hogy vártak a vacsival (vacsi még kész se volt, sőt el se kezdett főzni), de mondtam, hogy kösz, egy órája ettem majd jó éjt kívánva levonultam a szobámba.
A ma reggelem a szokásos volt, bár meglepődtem, hogy a nagyobbik yerek széles mosollyal az arcán kívánt jó reggeltet, és a kisebbk gyerek is örülte nekem, sőt, tegnap mondta, hogy az uszodába látott egy lányt, aki ugyanúgy nézett ki, mint én. Sőőt, a kisgyerek 1kor felhívott, hogy ne izguljak, a barátjánál van és azonnal indul is haza, és megérkezve még a kabátját is a helyére tette, nem nekem kellett elpakolni utána, ez nagy szó, ilyen még nem volt. Lehet kezdenek megkedvelni? Vagy anyuka szólt nekik, hogy ismét legyenek az elkövtkező pár hétben kedvesek, hogy visszamenjek karácsony után? Sose lehet náluk tudni..
Nah, megyek is, nem akarom, hogy árulkodjanak, hogy a szobába vagyok megint, nem velük fent!!
Kellemes hetet :D
2012. november 23., péntek
4 :)
A hét most elég gyorsan eltelt, hál Istennek, bár gondolom azért, mert sok volt a dolgom..
Kedden senki nem volt itt, csak én a gyerekekkel, de egész héten minden nap itt volt pár barátja a kisebbik gyereknek, így köszönöm a JóIstennek, hogy nem kellett vele foglalkoznom..
Szóval kedden megfőztem a vacsot, 2 félét is, nagyobbiknak barbecues babot (amerikai kaja), kisebbiknek bolognai. Gond nem is volt velük, este 20:15-kor elmentek aludni. Szerdán suliszünet volt nekik, de nekem nem kellett velük foglalkoznom, mert anyuka itthon volt a 24 órás műszak után. Estére hozott Glühweint, ami előre elkészített forraltbor, de nagyon finom és mindössze 1,75 Eur a réwébenyukának beütött, fosta is a szót rendesen nekem.
Tegnap már nem volt annyira beszédes kedvében, miközben főztem a vacsit beszólogatott..Sült lazac volt krumlipürével, és volt még 4 perce a halnak az előírt idő szerint..erre anyuka beszólt, hogy ha sokáig sül a hal, rossz íze lesz és ő nem eszi meg..de rám se nézett, a nagyobbik gyerek könyvét nézte az étkezőasztalnál..oké, kikapcsoltam a sütőt.Nekiálltam összetörni a krumplit, megint beszólt: "Nem szeretem a megmelegített krumplit, én nem fogom megenni." Hátrafordultam, de rám tekinteni se méltatott..szóval elég rosszul esett..meg az, hogy reggel menetrendszerint 6:40-45 között jönnek le, én meg 6tól már ugrálok fent, mert ugye ők korán reggeliznek, szval nem értem, mért nem aludhatok 20 perccel én is tovább?!?! De inkább nem akadok fenn ilyen dolgokon, lesznek még itt meglepik, úgy érzem..
Ma anyuka mégse 24-es, hazaért korán (fél4kor), ez nála rekord..majd kb 5 felé bejelentette, hogy nem vacsiznak itthon, a család barátjához mennek, ugye nem baj, ha én maradok a kutyákkal..Mondom dehogy..Végre mehetnék bulizni, Vivi is itt van de nem, sehovasenem mehetek, mert egyszer bekakilt a kutya, amit mellesleg nekem kellett feltakarítanom, nem nekik!!!!
Ezért bosszúból rendeltem magamnak nadrágot :) De sztem lassan én is shopping mániás leszek, ha valami nem jó dolog történik velem, muszáj néha meglepni magam ezzel-azzal :) Alig várom a vasárnapot, ismét a városban, szuper lesz :) Holnap pedig végig alszom a napot, este úgyis lelépnek, mennek meccsre, szóval örülök neki :)
És a szokásos visszaszámlálásom : 4 hét múlva ilyenkor már be leszek csekkolva a busznál :)
Kellemes hétvégét :)
Kedden senki nem volt itt, csak én a gyerekekkel, de egész héten minden nap itt volt pár barátja a kisebbik gyereknek, így köszönöm a JóIstennek, hogy nem kellett vele foglalkoznom..
Szóval kedden megfőztem a vacsot, 2 félét is, nagyobbiknak barbecues babot (amerikai kaja), kisebbiknek bolognai. Gond nem is volt velük, este 20:15-kor elmentek aludni. Szerdán suliszünet volt nekik, de nekem nem kellett velük foglalkoznom, mert anyuka itthon volt a 24 órás műszak után. Estére hozott Glühweint, ami előre elkészített forraltbor, de nagyon finom és mindössze 1,75 Eur a réwébenyukának beütött, fosta is a szót rendesen nekem.
Tegnap már nem volt annyira beszédes kedvében, miközben főztem a vacsit beszólogatott..Sült lazac volt krumlipürével, és volt még 4 perce a halnak az előírt idő szerint..erre anyuka beszólt, hogy ha sokáig sül a hal, rossz íze lesz és ő nem eszi meg..de rám se nézett, a nagyobbik gyerek könyvét nézte az étkezőasztalnál..oké, kikapcsoltam a sütőt.Nekiálltam összetörni a krumplit, megint beszólt: "Nem szeretem a megmelegített krumplit, én nem fogom megenni." Hátrafordultam, de rám tekinteni se méltatott..szóval elég rosszul esett..meg az, hogy reggel menetrendszerint 6:40-45 között jönnek le, én meg 6tól már ugrálok fent, mert ugye ők korán reggeliznek, szval nem értem, mért nem aludhatok 20 perccel én is tovább?!?! De inkább nem akadok fenn ilyen dolgokon, lesznek még itt meglepik, úgy érzem..
Ma anyuka mégse 24-es, hazaért korán (fél4kor), ez nála rekord..majd kb 5 felé bejelentette, hogy nem vacsiznak itthon, a család barátjához mennek, ugye nem baj, ha én maradok a kutyákkal..Mondom dehogy..Végre mehetnék bulizni, Vivi is itt van de nem, sehovasenem mehetek, mert egyszer bekakilt a kutya, amit mellesleg nekem kellett feltakarítanom, nem nekik!!!!
Ezért bosszúból rendeltem magamnak nadrágot :) De sztem lassan én is shopping mániás leszek, ha valami nem jó dolog történik velem, muszáj néha meglepni magam ezzel-azzal :) Alig várom a vasárnapot, ismét a városban, szuper lesz :) Holnap pedig végig alszom a napot, este úgyis lelépnek, mennek meccsre, szóval örülök neki :)
És a szokásos visszaszámlálásom : 4 hét múlva ilyenkor már be leszek csekkolva a busznál :)
Kellemes hétvégét :)
2012. november 19., hétfő
Új hét és ennyivel is kevesebb :)
A hétvégém nem volt szokványosnak mondható..Szombaton Furival elmentünk az Olympia bevásárló központba, ami mindössze 2 szintes, de a 8 órás zárás után alig bírtunk kijutni, mert a center végén boltok vannak, amin keresztül ki-be tud járni az ember..na ha az bezár, akkor talpalhat az ember megkeresni a normál kijáratot. Marha gyorsan eltelt az a szombati nap, kb mintha kettőt pislogott volna az ember..10 órára meg is érkeztem ide vissza, és belépve éreztem, hogy egy csöppet büdös van..sebaj, gondoltam megint fingott valamelyik kutya..nem kapcsoltam villanyt, nem akartam megzavarni a családi mozizást, így a sötétben battyogtam lefelé a lépcsőn..majd egyszercsak valami puhába léptem (zokniban..)..na, ott tudtam, hogy baj van, nem kicsi. Azt mondják, aki kutyaürülékbe lép, szerencsés lesz, én remélem annyiban leszek szerencsés, hogy marha gyorsan eltelik az a 32 nap!!
Szóval szombat este 10 órakkor kutyaürüléket takarítottam, a szőnyegből meg kutyapisit..A reakció annyi volt, hogy KÖSZ. Anyuka persze kiakadt, hogy nem volt itt egész délután, mért nem vitték ki a kutyákat sétálni, őrjöngött, m az állat, de ez nekem nem okozott könnyebséget, a piszkosmunkát nekem kellett megcsinálni nem másnak..
Ezen túl is tettem magam, bár nem esett éppen jól..reggel felkeltem korán, mert ugye ezektől fél8tól tovább nem lehet aludni, gondoltam kiviszem a kutyákat, lesz cigiszünetem. Anyuka a konyhában volt és közölte, hogy mivel hétvégén offos vagyok mert sokat dolgozom hétközben, így a kutyák se az én gondom, a gyerekek tanuljanak felelősséget, ők akarták a kutyát, hajrá, vigyék sétálni, és hétköznap délutánokon is jöjjenek velem (na neee, akkor tudok csak cigizni, még ezt az egy örömet is elveszi..)Meg örülök annak a 30 perc csöndnek..
Tegnap napközben inkább filmet néztem, majd fél2felé felnéztem, mert nagy volt a csönd, mondom juhééjj, enyém a ház..aham, apuka gépezett, anyuka meg készítette elő a húst vascira és be is fogott segíteni..szuper..de aztán leléptek, és fél5ig nem láttam őket, a gyerekek meg fél7re érkeztek meg, szülinapi bulin voltak. Este 8kor vacsoráztunk is és nagy meglepetésemre nem kellett mosogatnom!! Anyuka ismét kiemelte, hogy szabad vagyok, nem kell dolgozni (mi ütött belé??), majd folytatta, és akkor értettem, hogy minden nagy kedvesség mögött van valami..Kedden 24-ezik, apuka se lesz, így én leszek a gyerekekkel, ez oké idáig..majd közölte, hogy pénteken is 24, szóval egyszer akarok pénteken bulizni menni, mert jön Vivi, akkor sem tudok..majd közölte, hogy szombaton ők mennek meccsre, és nagyra értékelné, ha nem mennék sehova és itt maradnék a kutyákkal, mert a szombati "baleset" után nem maradhatnak pár órára sem egyedül, és örülne, ha itt lennék velük....Mondom oké, szombat kilőve, így vasárnap leszek szabad és akkor megyek a városba. Anyuka mindig megérzi mikor kell keresztbe rakni..
Az semmi, mivel ugye november 2-án mentem haza, én vettem a jegyem az S-re oda is meg vissza is..azt persze nem fizeti ki, de miatta kell jegyet vennem mert nem veszi meg a bérletem és hétvégén is csak egy nap mehetek a városba, mert így olcsóbb..Szuper életem van itt :)
Szóval intenzíven gondolkozom rajta, hogy január lesz az utolsó itt eltöltött hónapom, velük, mert befejezem a sulit és februárba inkább otthon leszek és nézek vagy otthon vagy otthonról kinti munkát, mert én nagyon úgy érzem, hogy a helyzet nem fog javulni..egyáltalán..
A finn lánnyal beszéltük ma, hogy ő is megy 2 hétre haza karácsony alkalmából, hogy lehet nem is fog visszajönni, minek jöjjön, cselédnek? És igaza van..Vannak nagyon rendes családok, ahol az embernek arany élete van, de ez kb 10-ből 1. A maradék meg megszegve minden szabályt, gyakorlatilag szolgának nézi az embert..Ha nekem egyszer lesz au pairem, biztos hogy nem fogom vele azokat a dolgokat csinálni, amiket velem megcsinálnak/csináltak/csinálni fognak..Mert mi is EMBEREK vagyunk, érzésekkel, és nagyon rossz távol lenni a megszokott komfort zónánktól, és feszegetni a határainkat. Én már rég átléptem a saját határaimat, nem is egyszer kellett megtennem, és elhiheti mindenki, nem jó érzés..és ilyen körülmények között nagyon nehéz elhinni, hogy ember vagyok, de szerencsére mindig támogatnak, és emlékeztetnek rá, hogy ki is vagyok.
A jegyem tegnap lefoglaltam haza, juhéé :) 32 nap múlva bye-bye :)
Szóval szombat este 10 órakkor kutyaürüléket takarítottam, a szőnyegből meg kutyapisit..A reakció annyi volt, hogy KÖSZ. Anyuka persze kiakadt, hogy nem volt itt egész délután, mért nem vitték ki a kutyákat sétálni, őrjöngött, m az állat, de ez nekem nem okozott könnyebséget, a piszkosmunkát nekem kellett megcsinálni nem másnak..
Ezen túl is tettem magam, bár nem esett éppen jól..reggel felkeltem korán, mert ugye ezektől fél8tól tovább nem lehet aludni, gondoltam kiviszem a kutyákat, lesz cigiszünetem. Anyuka a konyhában volt és közölte, hogy mivel hétvégén offos vagyok mert sokat dolgozom hétközben, így a kutyák se az én gondom, a gyerekek tanuljanak felelősséget, ők akarták a kutyát, hajrá, vigyék sétálni, és hétköznap délutánokon is jöjjenek velem (na neee, akkor tudok csak cigizni, még ezt az egy örömet is elveszi..)Meg örülök annak a 30 perc csöndnek..
Tegnap napközben inkább filmet néztem, majd fél2felé felnéztem, mert nagy volt a csönd, mondom juhééjj, enyém a ház..aham, apuka gépezett, anyuka meg készítette elő a húst vascira és be is fogott segíteni..szuper..de aztán leléptek, és fél5ig nem láttam őket, a gyerekek meg fél7re érkeztek meg, szülinapi bulin voltak. Este 8kor vacsoráztunk is és nagy meglepetésemre nem kellett mosogatnom!! Anyuka ismét kiemelte, hogy szabad vagyok, nem kell dolgozni (mi ütött belé??), majd folytatta, és akkor értettem, hogy minden nagy kedvesség mögött van valami..Kedden 24-ezik, apuka se lesz, így én leszek a gyerekekkel, ez oké idáig..majd közölte, hogy pénteken is 24, szóval egyszer akarok pénteken bulizni menni, mert jön Vivi, akkor sem tudok..majd közölte, hogy szombaton ők mennek meccsre, és nagyra értékelné, ha nem mennék sehova és itt maradnék a kutyákkal, mert a szombati "baleset" után nem maradhatnak pár órára sem egyedül, és örülne, ha itt lennék velük....Mondom oké, szombat kilőve, így vasárnap leszek szabad és akkor megyek a városba. Anyuka mindig megérzi mikor kell keresztbe rakni..
Az semmi, mivel ugye november 2-án mentem haza, én vettem a jegyem az S-re oda is meg vissza is..azt persze nem fizeti ki, de miatta kell jegyet vennem mert nem veszi meg a bérletem és hétvégén is csak egy nap mehetek a városba, mert így olcsóbb..Szuper életem van itt :)
Szóval intenzíven gondolkozom rajta, hogy január lesz az utolsó itt eltöltött hónapom, velük, mert befejezem a sulit és februárba inkább otthon leszek és nézek vagy otthon vagy otthonról kinti munkát, mert én nagyon úgy érzem, hogy a helyzet nem fog javulni..egyáltalán..
A finn lánnyal beszéltük ma, hogy ő is megy 2 hétre haza karácsony alkalmából, hogy lehet nem is fog visszajönni, minek jöjjön, cselédnek? És igaza van..Vannak nagyon rendes családok, ahol az embernek arany élete van, de ez kb 10-ből 1. A maradék meg megszegve minden szabályt, gyakorlatilag szolgának nézi az embert..Ha nekem egyszer lesz au pairem, biztos hogy nem fogom vele azokat a dolgokat csinálni, amiket velem megcsinálnak/csináltak/csinálni fognak..Mert mi is EMBEREK vagyunk, érzésekkel, és nagyon rossz távol lenni a megszokott komfort zónánktól, és feszegetni a határainkat. Én már rég átléptem a saját határaimat, nem is egyszer kellett megtennem, és elhiheti mindenki, nem jó érzés..és ilyen körülmények között nagyon nehéz elhinni, hogy ember vagyok, de szerencsére mindig támogatnak, és emlékeztetnek rá, hogy ki is vagyok.
A jegyem tegnap lefoglaltam haza, juhéé :) 32 nap múlva bye-bye :)
2012. november 16., péntek
5 hét :)
A keddem nem volt éppen szokványos, anyuka reggel közölte, hogy a kisebbik gyerek megint beteg (köhög, mint mindig) így otthon marad, és ő is. Annyiban örültem neki, hogy nem nekem kellett a gyerek körül ugrálni. De annyira beteg szegény, hogy az anyjával el tudtak menni 2 és fél órára csavarogni..Így nekem maradt a vasalás, laza 3 óra alatt ki is vasaltam a felhalmozódott ingeket. Mivel vasalás közben nem volt időőm felsöpörni mire hazaértek, anyuka nekilátott porszívózni, majd közölte, hogy ez az én dolgom..De kedves!! De vacsit legalább nem kellett főznöm, délben főzött gulyást, de ne tudjátok meg, milyen rossz ilyen paradicsomszószosan enni, egyáltalán nem gulyás, meg spagetti tésztával hát..A hideg kiráz, és minden héten van, csak én főzöm meg (fújj..)..
Szerdán a suli volt a napom fénypontja, sokat röhögtem, már rám is fért, amióta itt vagyok, csak a szart kapom. Eddig legalább segítettek vacsinál megteríteni, meg elpakolni, nekem csak mosogatni kellett, mostmeg én terítek, és én is pakolok el, nem elég főzni, vicc komolyan. A 30 kg-s kutyakaja is megjött, naná, hogy én cipeltem egyedül a garázsba, bontottam ki a csomagot és raktam fel a polcra. Este egyedül voltam a gyerekekkel, mert anyuka 16:45-kor bejelentette, hogy apukával a városba mennek, uh bébiszittelés van, 10-ig vártam őket, majd lefeküdtem aludni, de hallottam, amikor megjöttk, rá kb 5 perccel. Már nem mentem fel, nem akartam.
Tegnap 6 gyerek volt itt, jó, hogy mindig hangoztatták, csak 4 lesz itt maximum az övéikkel együtt..aham, 4 idegen kölyök, az egyik, A ismét itt aludt..Vacsira bolognait főztem, és alig vártam, hogy elteljen a nap..mosogattam, és rámcsukták a konyhaajtót, teljesen kizárva a beszélgetésükből, ami nem esett éppen túl jól, sőt, kijelenthetem, nagyon szarul esett..Majd anyuka mosolyogva bejelentette, hogy ma 24 órázik, majd holnap jönni fog. Mondom jó, fasza, legalább fél8ig alhatok, és vihetem a kutyákat, meg reggeliztethetem a kölyköket. De holnap bemegyek a városba és találkozok végre Furival :) A hetem csúcspontja lesz!!
Ma megkérdeztem a suliba az afrikai au pair lányt, hogy mi történt az angol lánnyal, hogy-hogy kiiratkozott a suliból. Mondta, hogy a családja totál elmegyenge volt (anyuka főként), és már tök rabszolga volt (így fogalmazott a mi munkánkról a finn au pair lány is), már mindent neki kellett csinálnia, és amikor szólt, hogy ez nem oké, akkor az anyuka bepöccent és hazazavarta..Holnap utazik haza, addig az afrikai lánynál lakik..Vicc..Anyukm mindig mondja, hogy mi lenne ha én is leülnék az én hostanyámmal beszélni, hogy mi nem jó nekem, hátha jobb lenne utána, de ennek tükrében én nem látok rá sok esélyt, hogy bármiben is jobb lenne..nálunk is ugyanazok a gondok, mint az angol lánynál, szval ugyanaz lenne a végkifejlett, de én türelmes ember vagyok, reménykedek, hogy jobb lesz..ha nem, akkor is 5 hét múlva hazamegyek, és ennyi :) Majd januárba max felmondok, ha nem változik a helyzet, nagyon kevés cuccot hagyok csak itt, hogy max 2 táskába totálisan jól elférjek. Elvégre, mi nem rabszolgák vagyunk!!
Kedves Barátom mindig mondja, hogy hagyjam itt őket, mert ki fogok készülni :) De itt a suli, és sokat tudok már németül, és ez olyan jó dolog..Meg amúgy is, 36 nap múlva ismét a magyar levegőt fogok 2 hétig szívni :)
Kellemes hétvégét Nektek, én ma is bébiszittelek, de vasárnap nem érdekel senki és semmi, aludni fogok (bár ezektől semmit nem lehet, mert hangosak)..de megpróbálom :)
Szerdán a suli volt a napom fénypontja, sokat röhögtem, már rám is fért, amióta itt vagyok, csak a szart kapom. Eddig legalább segítettek vacsinál megteríteni, meg elpakolni, nekem csak mosogatni kellett, mostmeg én terítek, és én is pakolok el, nem elég főzni, vicc komolyan. A 30 kg-s kutyakaja is megjött, naná, hogy én cipeltem egyedül a garázsba, bontottam ki a csomagot és raktam fel a polcra. Este egyedül voltam a gyerekekkel, mert anyuka 16:45-kor bejelentette, hogy apukával a városba mennek, uh bébiszittelés van, 10-ig vártam őket, majd lefeküdtem aludni, de hallottam, amikor megjöttk, rá kb 5 perccel. Már nem mentem fel, nem akartam.
Tegnap 6 gyerek volt itt, jó, hogy mindig hangoztatták, csak 4 lesz itt maximum az övéikkel együtt..aham, 4 idegen kölyök, az egyik, A ismét itt aludt..Vacsira bolognait főztem, és alig vártam, hogy elteljen a nap..mosogattam, és rámcsukták a konyhaajtót, teljesen kizárva a beszélgetésükből, ami nem esett éppen túl jól, sőt, kijelenthetem, nagyon szarul esett..Majd anyuka mosolyogva bejelentette, hogy ma 24 órázik, majd holnap jönni fog. Mondom jó, fasza, legalább fél8ig alhatok, és vihetem a kutyákat, meg reggeliztethetem a kölyköket. De holnap bemegyek a városba és találkozok végre Furival :) A hetem csúcspontja lesz!!
Ma megkérdeztem a suliba az afrikai au pair lányt, hogy mi történt az angol lánnyal, hogy-hogy kiiratkozott a suliból. Mondta, hogy a családja totál elmegyenge volt (anyuka főként), és már tök rabszolga volt (így fogalmazott a mi munkánkról a finn au pair lány is), már mindent neki kellett csinálnia, és amikor szólt, hogy ez nem oké, akkor az anyuka bepöccent és hazazavarta..Holnap utazik haza, addig az afrikai lánynál lakik..Vicc..Anyukm mindig mondja, hogy mi lenne ha én is leülnék az én hostanyámmal beszélni, hogy mi nem jó nekem, hátha jobb lenne utána, de ennek tükrében én nem látok rá sok esélyt, hogy bármiben is jobb lenne..nálunk is ugyanazok a gondok, mint az angol lánynál, szval ugyanaz lenne a végkifejlett, de én türelmes ember vagyok, reménykedek, hogy jobb lesz..ha nem, akkor is 5 hét múlva hazamegyek, és ennyi :) Majd januárba max felmondok, ha nem változik a helyzet, nagyon kevés cuccot hagyok csak itt, hogy max 2 táskába totálisan jól elférjek. Elvégre, mi nem rabszolgák vagyunk!!
Kedves Barátom mindig mondja, hogy hagyjam itt őket, mert ki fogok készülni :) De itt a suli, és sokat tudok már németül, és ez olyan jó dolog..Meg amúgy is, 36 nap múlva ismét a magyar levegőt fogok 2 hétig szívni :)
Kellemes hétvégét Nektek, én ma is bébiszittelek, de vasárnap nem érdekel senki és semmi, aludni fogok (bár ezektől semmit nem lehet, mert hangosak)..de megpróbálom :)
2012. november 12., hétfő
Újra itt..még 39 nap
Tegnap este 21:50-re megérkeztem. Vonattal jöttem, ami sokkal jobb volt, mint a busz..
November 2-án összepakoltam a kis putyerkámat és 16:30-kor, 2ésfél órával a buszom indulása előtt elindultam innen, mondom legalább negyed 6 után pár perccel kiérek a Hackerbrückére, majd ott ráérek várakozni..Aham, ahogy azt elképzeltem! Megvettem 16:40-kor az S-bahnra a jegyet, 16:48-kor S-bahn sehol..erre átkiabál a peron másik oldaláról egy nő, hogy nincs S-bahn, nem jár november 5-ig, busz van..Mondom ezt nem hiszem el..a busz 5 óra után jött és 17:30-ra értem Starnbergbe, épp hogy elérve az induló járművet..de volt olyan keves egy idősebb bácsika és segített a csomagjaim cipelni, mármint a sporttáskám, nagyon örültem neki, sőt, még a buszhoz is elhozta. 18:20-ra értem a buszhoz, 2 indult, az egyik már fullon volt. A helyszínen megismerkedtem Orsival, aki szólt a sofőrnek, hogy mellette van egy hely, had üljek oda..életet mentett, mert a másik buszon indiai társaság sok sörrel, gondolhatjátok. Örültem nagyon, hogy nem oda kerültem. A busz 7 óra helyett 18:45-kor elindult, mákom volt, hogy elértem!! Az meg még jobban tetszett, hogy 2 óránként megálltunk, annyira knyelmetlen volt, hogy örültem, hogy leszállhatok.
4:30-ra meg is érkeztem a Keletibe, és nem udom elmondani, milyen boldog voltam, hogy otthon lehetek :) De sajnos a vakációs hetem olyan gyorsan eltelt, hogy megszokni se volt időm kicsiny hazámat, már ismét a Keletibe találtam magam, a vonatra várva. Még jó, hogy előtte való nap iszogattunk egy kicsit, legalább tudtam aludni a vonaton.
Itt már mindenki aludt, mire megérkeztem, a kutyák örültek nekem csak. Reggel 6-kor már munkába is álltam agyon kisírt szemekkel..Anyuka nagyon örült, mondta, hogy milyen nehéz volt megszerveznie mindent egyedül, látom, takarítani se volt ideje, merő egyatta dzsuva a lakás..nem baj, majd holnap takarítgatok, mert eldöntöttem, hogy kedden megcsinálom a felső szintet, csütörtökön meg a másik kettőt, és akkor el is ütöm a délelőttöt, meg nem egy napra marad az egész.
Az új mosógép is megjött, szuper, mosok majd egész héten, annyi ruhájuk van, és egy rakás szárad most is..szerdán majd nem győzök vasalni, de leaglább telik az idő.
Ma a kisebbik gyerek 2 haverjával jött haza, jó, hogy egyről volt szó. Megetettem őket, majd nekiálltam fájó szívvel kipakolni a ruháim a táskákból. Erre nekiálltak a hülye műanyag puskával engem lövöldözni, hiába puha a lövedék, a vége műanyag és ha arcon talál, az nem éppen kellemes (más testrészen sem), és hiába szóltam nekik, csak nem hagyták abba.Most mondjam meg anyukának, hogy ezt azért nem kéne? Igaz, hogy au pair vagyok, de ember is, és elég rosszul esett ez.
Nah, most lelépek, megyek a nagyobbiknak venni ezt azt. Gyertyatartót úgy, hogy van 20 euróm apróba, ha-ha :)
November 2-án összepakoltam a kis putyerkámat és 16:30-kor, 2ésfél órával a buszom indulása előtt elindultam innen, mondom legalább negyed 6 után pár perccel kiérek a Hackerbrückére, majd ott ráérek várakozni..Aham, ahogy azt elképzeltem! Megvettem 16:40-kor az S-bahnra a jegyet, 16:48-kor S-bahn sehol..erre átkiabál a peron másik oldaláról egy nő, hogy nincs S-bahn, nem jár november 5-ig, busz van..Mondom ezt nem hiszem el..a busz 5 óra után jött és 17:30-ra értem Starnbergbe, épp hogy elérve az induló járművet..de volt olyan keves egy idősebb bácsika és segített a csomagjaim cipelni, mármint a sporttáskám, nagyon örültem neki, sőt, még a buszhoz is elhozta. 18:20-ra értem a buszhoz, 2 indult, az egyik már fullon volt. A helyszínen megismerkedtem Orsival, aki szólt a sofőrnek, hogy mellette van egy hely, had üljek oda..életet mentett, mert a másik buszon indiai társaság sok sörrel, gondolhatjátok. Örültem nagyon, hogy nem oda kerültem. A busz 7 óra helyett 18:45-kor elindult, mákom volt, hogy elértem!! Az meg még jobban tetszett, hogy 2 óránként megálltunk, annyira knyelmetlen volt, hogy örültem, hogy leszállhatok.
4:30-ra meg is érkeztem a Keletibe, és nem udom elmondani, milyen boldog voltam, hogy otthon lehetek :) De sajnos a vakációs hetem olyan gyorsan eltelt, hogy megszokni se volt időm kicsiny hazámat, már ismét a Keletibe találtam magam, a vonatra várva. Még jó, hogy előtte való nap iszogattunk egy kicsit, legalább tudtam aludni a vonaton.
Itt már mindenki aludt, mire megérkeztem, a kutyák örültek nekem csak. Reggel 6-kor már munkába is álltam agyon kisírt szemekkel..Anyuka nagyon örült, mondta, hogy milyen nehéz volt megszerveznie mindent egyedül, látom, takarítani se volt ideje, merő egyatta dzsuva a lakás..nem baj, majd holnap takarítgatok, mert eldöntöttem, hogy kedden megcsinálom a felső szintet, csütörtökön meg a másik kettőt, és akkor el is ütöm a délelőttöt, meg nem egy napra marad az egész.
Az új mosógép is megjött, szuper, mosok majd egész héten, annyi ruhájuk van, és egy rakás szárad most is..szerdán majd nem győzök vasalni, de leaglább telik az idő.
Ma a kisebbik gyerek 2 haverjával jött haza, jó, hogy egyről volt szó. Megetettem őket, majd nekiálltam fájó szívvel kipakolni a ruháim a táskákból. Erre nekiálltak a hülye műanyag puskával engem lövöldözni, hiába puha a lövedék, a vége műanyag és ha arcon talál, az nem éppen kellemes (más testrészen sem), és hiába szóltam nekik, csak nem hagyták abba.Most mondjam meg anyukának, hogy ezt azért nem kéne? Igaz, hogy au pair vagyok, de ember is, és elég rosszul esett ez.
Nah, most lelépek, megyek a nagyobbiknak venni ezt azt. Gyertyatartót úgy, hogy van 20 euróm apróba, ha-ha :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)